Történelemóra X.: A Market-Garden hadművelet – 1944 szeptember 17-25.

Santa Claus - 2012-05-05 23:53

Megint csak hosszú szünet után folytatom a rovatomat, ha továbbra is ilyen sebességgel csepegtetem a részeket, még évekig eltart mire a végére érek.

 

Előzmények:

1944 őszére a német hadsereg jórészt kiszorult Franciaország és Belgium területéről, csapataikat a német-francia határ mentén húzódó Siegfried-vonal és az attól északra elterülő Hollandia, folyókkal és csatornákkal szabdalt területei mögött próbálták újraszervezni.
Mivel Dunkerque és Antwerpen kikötői még német kézen voltak és Cherbougtól (a fő ellátó kikötő) már jócskán eltávolodott a front, ezért a szövetségesek számára komoly problémát jelentett megfelelő mennyiségű utánpótlás biztosítása a front számára. Hadianyag híján az előrenyomulás elakadt, a továbbiakban nem volt lehetőség a teljes fronton való támadásra. Montgomery, Bradley és Patton a szövetségesek legendás hadseregparancsnokai természetesen mind a maguk frontszakaszán akarták kivívni az áttörést. Montgomery ekkor beterjesztett egy tőle szokatlanul merész tervet, mely szerint az I. brit hadsereg Hollandián keresztül támadva elfoglalná a Rajna hídjait, majd innen továbbhaladva északról kerülné meg a német ipar szívét, a Ruhr-vidéket. Montgomery úgy vélekedett, hogy ha a terv működik, akkor a háborút karácsonyra befejezik. A tervet Eisenhower nem támogatta, de egy külső körülmény hatására mégis beleegyezett. Történetesen szeptember 2-tól kezdve V2-es rakétákkal bombázták Londont a németek. A rakéták ellen a légvédelem tehetetlen volt, az egyetlen megoldás a Hollandiában lévő kilövőállomások felszámolása volt. 

A haditerv:

A Market-Garden egy kombinált hadművelet volt. A Market fedőnév egy légi deszantos akciót jelentett. Beretton amerikai altábornagy vezetésével létrehozták 1. Szövetséges Légideszant Hadsereget, amit a terv szerint Eindhoven és Arnhem között dobnak le, hogy hídfőket képezzenek. Eindhoventől északra a 101., Nijmegentől délre a 82. amerikai légiszállítású hadosztályt, Arnhemtől nyugatra pedig az 1. brit légiszállítású hadosztályt lengyelek ezredekkel kiegészítve ér földet. Az utat keresztező folyók hídjait elfoglalják és tartják, amíg a Garden fedőnevű szárazföldi hadművelet keretében a XXX. brit hadtest páncélosai meg nem érkeznek. A haditerv komoly kockázatokat rejtett magában, a belga határtól Arnhemig vezető 100 km-es útvonal keskeny volt, egy páncélos fért el rajta széltében, az úton a túl pedig a talaj túl süppedékeny volt nehéz járművek számára. Egy ilyen útszakaszon kellett két nap alatt előretörni. 35000 embert terveztek ledobni, de a szállító kapacitás kevés volt, ezért három nap alatt kellett végrehajtani. Ráadásul nappal, mivel újhold volt és teljes sötétségben nem lehetett az ejtőernyősöket bevetni.

A védelem helyzete:

Szeptember 4-én Hitler ismét Rundstedtet nevezte ki nyugati hadszíntér főparancsnokának, leváltva Modelt, aki a Holland határt tartó B hadseregcsoport parancsnoka lett. Model többször igényelt erősítést, de a keleti fronton nem volt nélkülözhető ember, ezért már minden emberanyagból próbálták feltölteni az alakulatokat, öregeket, fiatalokat soroztak be, rendőröket és különböző logisztikai egységeket küldtek a frontra. Ezenkívül Model Arnhem mögé rendelte a II. páncélos hadtestet feltöltésre. A holland ellenállás jelentéseiben szerepelt, hogy a térségben német páncélos erők tartózkodnak, de ezeket figyelmen kívül hagyta a szövetséges főparancsnokság, amiért később nagy árat fizettek a kézifegyverekkel harcoló ejtőernyősök.

Market: Arnhem, Stuka, Diversion 

1944. szeptember 17-én megkezdődött a hadművelet. A terepet bombázással készítették elő az ejtőernyős egységeket számára, akiket a célpontoktól távol dobták le, mert tartottak a német légvédelemtől. Így sok ideig tartott, amíg az ejtőernyősök gyalogmenetben elérték a célpontokat.
A 101. hadosztály egyedüliként sikeresen teljesítette az aznapi feladatát, a kitűzött időre elfoglalta Eindhoventől Veghelig a hidakat, bár a soni hidat megérkezésükkor felrobbantották. A britektől viszont csak egy dandár érte el az arnhemi hidat, és átkelni már sem tudtak rajta, továbbá a németeknek még sikerült átpréselni egy SS páncéloshadosztályt mire a britek biztosították az északi hídfőt. 740 ember tartotta a híd északi részét az első éjszaka. A maradék brit katonának hátra kellett maradni Oosterbeeknél, hogy védje a ledobási területet. A rádióik kis hatótávolsága miatt a két csapat sem egymással, sem a főparancsnoksággal nem tudott kommunikálni és a légierőtől sem tudtak segítséget kérni. További problémát jelentett a szövetségesek számára, hogy a németek megszerezték egy példányát a Market-Garden tervének, így a ledobási területekre tudták koncentrálni a légvédelmet.

Garden:

Délután elindult a XXX. hadtest a belga határtól az Eindhoven felé vezető úton. A tankok elmaradtak a menetrendtől, csupán 10 km-t tettek meg az első napon. A keskeny úton akár néhány német katona meg tudta állítani az egész hadtestet. Csak az utat biztosították, mellettük német alakulatok uralták vidéket, amik folyamatosan próbálták elvágni az utat. 

Escape
18-án reggel Angliát köd borította, ezért a második ledobás késlekedett. Több helyen a ledobott utánpótlást a németek kezére került. Nijmegent és Eindhovent megerősítették csapatokkal, de Arnhemnél harcba dobták az ejtőernyősöket, ahol nagy vesztességeket szenvedtek. Az erősítésnek nem sikerült eljutnia az arnhemi hídfőhöz, hanem vissza kellett vonulniuk Oosterbeekhez, pedig nagy szűkség lett volna rájuk, mert az SS áttörési kísérletei miatt 200 brit katona tartotta a hídfőt a nap végére. Délen a XXX. hadtest elérte a 101-es hadosztályt, de még egy napot késlekedtek, mivel pontonhidat kellett lefektetni a Wilhemina-csatornán a soni híd felrobbantása miatt.

19-én tovább folytak a harcok Arnhemnél. A rossz idő miatt a segítségnek szánt lengyel ejtőernyősök Angliában ragadtak. A helyzetet tovább rontotta, hogy éjszaka páncélos erősítést kaptak a németek Arnhemnél.
Nijmegennél a 82. hadosztály kemény ellenállásba ütközött, és a hadművelet ideje alatt folyamatosan szivárogtak át a német határon ellenséges alakulatok, ezért elsőnek kelet felöl kellett védelmet kiépíteni, és csak ezután indulhattak a Maas hídja ellen, amit még a menetrendtől jelentősen elmaradva 19-én a beérkező XXX. hadtesttel sem sikerült elfoglalniuk. Csak a másnap indított támadás járt sikerrel: az ejtőernyősök egy része füstfüggönyben átkelt a Waalon, miközben a hadosztály másik része a XXX. hadtest páncélosaival szemből jutott fel a hídra.

Veghel
Mindeközben a németek ellentámadást indítottak, amivel Nijmegentől délre egy rövid időre sikerült átvágniuk a szövetségesek utánpótlási vonalát, a 82-esek nagy véráldozat árán visszaverték őket.

A híd túl messze van:

20-ára az arnhemi hídnál már tarthatatlanná vált a helyzet, a terv szerin 3000 ember tartotta volna 2 napig a hidat, a valóságban 740 ember több mint 3 napja. Fogytán volt a víz, az élelem és a lőszer. Ilyen körülmények között a németeknek sikerült áttörni a hídon és erősítést küldeni Eindhovenhez. Másnap 21-én megadták magukat a britek. Arnhemi híd elfoglalásával a 10. SS páncélos Nijmegen irányába vonult. Oosterbeeknél még 3600 ember tartotta magát, kemény harcok zajlottak ezen a napon volt, hogy szuronyrohammal verték vissza a németeket. A Két nap késés után elindították 1. lengyel ejtőernyős hadosztály a segítségükre. A Rajna bal partján dobták le őket, de erős német tűz fogadta őket, ami miatt felmorzsolódtak. Beásták magukat és másnap megpróbáltak átkelni a Rajnán Oosterbeekhez, de csak néhány emberük jutott át. 23-án a németek folytatták a támadásaikat. A briteket megpróbálták elvágni a Rajnától, és a lengyeleket is szorongatták, de megérkező XXX. Hadtest felmentette őket. 24-én erősítést kapva Modelnek másodszor is sikerült átvágnia Veghelnél az utat. Szeptember 25-én az Oosterbeeknél lévő egységek maradékai megkapták a visszavonulási engedélyt. 2500 túlélőt hoztak át, 6500-an fogságba estek. Ezzel a hadművelet kudarccal végződött. Csak négy hónappal később tudtak átkelni a Rajnán.

A szövetségesek összesen kb. 17 000 főt vesztettek. A német veszteségek kb. 10 000 főt tettek ki. Az Eindhoventől Arnhemig vezető útszakaszt a katonák a pokol országútjának keresztelték el. 

A már említett okokon kívül a vereséghez hozzájárult még néhány tényező: Montgomery két hét alatt tervezte meg a Market-Garden hadműveletet, így nem volt idő alapos felkészülésre. Valamint az időjárás is közbeszólt, 8-ból 7 nap rossz idő volt. A tervek szerint 3 napig hordták volna az ejtőernyősöket a célterületre, de ez végül 6 napig tartott. 22-e és 24-e szüneteltek az ejtőernyős bevetések.

A nijmegeni híd

és az arnhemi híd

Ejtőernyösök bevetésen

Hozzászólások

Dzsá! De ki nyerte a háborút? Rohadt folytatásos teleregény!

Pont ez a lényege, hogy ne is sejtsd a végét.

Hát, még így is elég rosszul állnak a németek, de esetleg egy különbéke a Ruszkikkal... vagy bárkivel...